Október 19-én tartottuk meg „Nagykovácsi Energiaközösség: kérdések és válaszok” címmel a program második lakossági tájékoztató rendezvényét. Bár több információs csatornán is terjesztettük az esemény meghívóját, viszonylag kevesen, csak mintegy tizenöten jöttek el. Ők viszont olyan a témához értő, jellemzően napelem tulajdonosok voltak, akik pontosan tudják, hogy fel kell készülniük a szaldós korszak utáni helyzetre.

A rendezvény során ismertettük a CEAH szakmai segítségnyújtási program támogatásával készülő megvalósíthatósági tanulmány főbb megállapításait és első következtetéseit. A terveken a program két szakértője dolgozik, természetesen a nagykovácsi partner szervezetek, mint kedvezményezettek együttműködésével.

Adatgyűjtés, profilírozás

Első lépésként adatokat gyűjtöttünk és a szakértők felmérték a fogyasztási típusokat és elemezték a napelemes termelési profilokat. Ebből az derül ki, hogy a 2024.évi statisztika szerint 687 háztartási méretű kiserőmű van Nagykovácsiban és túlnyomó többségük ma még szaldós elszámolásban. Az 5,5MW kapacitású napelemek éves termelése 6,4GWh. Ezzel szemben áll minegy 13GWh-s éves fogyasztás, aminek 80%-a lakossági. A napelemesek saját fogyasztásának aránya 34%, a többi bekerül a hálózatba. A  tanulmány a továbbiakban 4,2GWh-nyi éves többlettel számol. Természetesen ezen összevont információk mögött trafókörzetenkénti adatok is vannak valamint részletesebb típusok, termelési-fogyasztási mintázatok is meghatározásra kerültek.

A többlet felhasználása

A megvalósíthatósági tanulmány megvizsgálta a műszaki lehetőségeket, figyelembe véve a külső hálózati kapcsolatokat, a jogi és szabályozási korlátokat. Ezek alapján két forgatókönyvről és azok öt alváltozatáról készültek előzetes gazdasági számítások. Ezek mind követik a korábban elhatározott két stratégiai irányt:  1.villamosenergia-megosztás helyi nagyfogyasztókkal és 2. közösségi akkumulátorok telepítése.

A részleteket itt most mellőzve, a tanulmány-tervezet fő következtetése, hogy műszakilag a legkedvezőbb megoldás az azonnali megosztás és a többlet közösségi (középfeszültségű) tárolása, mert ez tesz lehetővé 4GWh éves felhasználást. A tároló beruházási költségeket figyelembe véve azonban ez a megoldás túlzottan nagy kiadással járna. Ezért a megvalósíthatósági tanulmány ajánlása a Nagykovácsi Energiaközösség  és így a napelemesek számára inkább a megosztás és egy aggregátoron keresztül történő közös értékesítés.

Hogyan tovább?

Ez azonban még csak egy első javaslat tervezet, mert a két szakértő tovább dolgozik a tanulmányon. A végső változatot majd megvitatjuk  és egy külső független szakértővel is véleményeztetni fogjuk. Az azonban látszik, hogy kis lépésekkel érdemes tovább haladni. Ehhez több aktivistára és helyi szakemberre van szükség, akik meg tudják teremteni azt a helyi közösséget, amelyik létszámában már eléri azt a kritikus tömeget, amelyik képes továbbvinni a Nagykovácsi Energiaközösség ügyét.

A találkozó résztvevői is már ezt segítették. Láthatóan mindenki elfogadta, hogy bármennyire is hasznos lenne, nincs lehetőség nagy teljesítményű akkulátorok telepítésére, vagy saját áramkereskedői tevékenység indítására. Viszont az energiabiztonság szinte minden hozzászóló számára a legfontosabb célkitűzés volt.

A kis lépésekben történő haladás olyan előnyökkel is járhat, mint a megosztáshoz szükséges fejlettebb, inverterek közös beszerzése, egységesítése vagy egyéb szolgáltatások, pl. napelem tisztítás közös megrendelése, akár a helyi vállalkozókat előnyben részesítve. A most formálódó Európai Uniós támogatások és hazai energetikai fejlesztési programok feltehetően az önkormányzatok és az energiaközösségek jobb együttműködésére fognak építeni, amint ez a szélerőmű program esetében is látszik. Ezen a területen is még sok a tennivaló.