Nagykovácsi mai településmagja, de Remeteszőlős is, eredetileg az Ördög-árok körül alakult ki. Innen húzódott felfelé a beépítés egészen a környező, többé-kevésbé erdővel borított, változatos “hegyek” gerince felé. A patak több szakaszon csak ideiglenes vízfolyás, melyet egy jelenleg száraz forrás helyett a domboldalakon, különböző helyeken kibukó rétegvizek táplálnak. A tájba vesző, csendes vízfolyás jelentősebb esőzések idején kitölti, ritkábban átlépi a nagy részén mesterséges, egyenes vonalú medrét, melyet ilyenkor a lejtőkről többnyire hasonló szerkezetű árkok és csatornák, burkolt útfelületek révén lezúduló vizek duzzasztanak.

Sok kevés víz, de kevés sok is akad

Nagykovácsi mai településmagja, de Remeteszőlős is, eredetileg az Ördög-árok körül alakult ki. Innen húzódott felfelé a beépítés egészen a környező, többé-kevésbé erdővel borított, változatos “hegyek” gerince felé. A patak több szakaszon csak ideiglenes vízfolyás, melyet egy jelenleg száraz forrás helyett a domboldalakon, különböző helyeken kibukó rétegvizek táplálnak. A tájba vesző, csendes vízfolyás jelentősebb esőzések idején kitölti, ritkábban átlépi a nagy részén mesterséges, egyenes vonalú medrét, melyet ilyenkor a lejtőkről többnyire hasonló szerkezetű árkok és csatornák, burkolt útfelületek révén lezúduló vizek duzzasztanak.

Nagykovácsiban nagyjából harminc év után kellett újra szembenézni a hirtelen, hatalmas esőzés miatti áradással. 2025. július 7-én még épp megúsztuk áradás nélkül a 20 perc alatt lezúdult 13 mm esőt, alig 3 héttel utána viszont megáradt az Ördögárok a 40 perc alatt viharosan érkező 48 mm-től.

Kár. Volt az utóbbinál. Az Ördögárok elárasztott egy pataknál alig feljebb álló pincét és garázst, az Ady Endre utca alján és többfelé a faluban a csatornák nem tudták elnyelni a vizet, ami leesett. Ahogy sokfelé írnak róla, a klímaváltozással a villámárvizek egyre gyakrabban, egyre erőteljesebben jelentkezhetnek. Van ok tehát arra, hogy felkészüljünk ezekre.

Azonban a klímaváltozás ma már olyan sűrűn hoz rendkívüli szárazságot, hogy már nincs miért rendkívülinek hívni az aszályt Nagykovácsiban sem. A nedvesség minden cseppjének megőrzése elsődleges feladatunkká vált egyéni és települési szinten is.

Kár. Van, sokféle, még ha nem is olyan látványos, mint az áradás, bár abból sincs hiány. Május 3-án megérkezett a mediterráneum első erdőtüze a falu határába, a Csergezán-kilátó körüli, szerencsére csak 2000 m2-es területre, és komoly erőfeszítéssel, de kezelhető formában.

Elszomorító látvány a rekkenő hőségben esők híján pusztuló kert, a kókadt növények a veteményesben és a gyenge vagy elmaradt gyümölcs termés. Ezek anyagi kárt is jelentenek, amit egy átlag háznál nem fedez biztosítás. Ha a jelenlegi trend meg nem fordul, számtalan évről évre visszatérő, illetve a környezetet lassan, látensen romboló kár leselkedik ránk.

Okos ember védekezik. Gondoskodik a víz gyors lefolyásáról nagy esőzés, hirtelen olvadás idején és locsol, amikor nagy a szárazság. Mély betonárkot épít az utak mellé, kitisztítja, rendszeresen kotorja és szilárd burkolattal erősíti a patakot, a folyót. Kutat fúr, egyre mélyebbre, ha kell, hogy tudjon locsolni.

Ha rájön, hogy a nagy víz leengedése utáni száraz időben jól jönne, amit leeresztett, tározót épít valahol, ahol már nem okoz kárt, és szivattyút telepít, hogy később abból locsolja a kiszáradt talajt, növényzetet.

Ha arra is rájön, hogy a kiszáradt, tömörödött talajon a víz gyorsan lefut, amikor jön egy újabb zápor (amire nagy az esély hirtelen lehűlés esetén), és gyorsabban elpárolog, hogysem átnedvesítené a talajt kitartó hőség idején, akkor eljut oda, hogy a legjobb lenne, ha tavasztól minél hosszabban benn tartaná a nedvességet a talajban. Annak viszont gátja a víz lefolyását gyorsító beton partfal, a gyorsítást szolgáló csupasz meder akár patakról van szó, akár útszéli árokról.

Dilemmába ütköztünk? Korántsem. Ha csak az ellentétes célokat szolgáló megoldások közt kellene dönteni, a károk gyakorisága és súlya alapján akkor is a víz megtartását, a folyása lassítását kellene választanunk. Szerencsére az árvízek kezelésében is az ár minél magasabban történő megfogása, energiájának csökkentése, a szűkebb szakaszokon való feltorlódásának megakadályozása érdekében a víztömeg fékezése a kulcs. Mindezt legjobban a meder természetes növénytakarója, a meder kanyargása és egy-egy fékező kő, átfolyást nem gátló rönkgát szolgálja – akárcsak a víz megtartását a talajban.

MInt ebből is érzékelhető, az Ördögárok és a falu alsó részein található egyéb vízelvezető csomópontok védelmét egy olyan többelemű és a terepen is többszintű védekezés szolgálja, amely egyrészt a korábbi gyakorlat visszafordítását igényli, másrészt számos olyan lépést, amelyet nem lehet csupán a közterületeken történő beavatkozásokkal letudni – szükség van az ingatlantulajdonosok saját vízmegtartó tudatosságára és lépéseire is.

Amit így nyerhetünk, nemcsak a kisebb károkban jelentkezik, a falu többnyire még mindig elég szép zöldje, de pezsgőbb élet (bizony nemcsak madarakkal, de szorgos bogarakkal, rovarokkal is), egészséges, ellenálló, rétegzett növényzet, amely segít a víz megtartásában, a por lekötésében, a forróság enyhítésében és ezzel egészségünk megőrzésében, és ha nem csapról, egyre mélyebb kútról locsolunk, pénztárcánk megkímélésében is.